A Szellőztető Rendszer Tervezési Segédlet ide kattintva érhető el.
A hővisszanyerős szellőztető rendszer részei
- KÜLTÉR - SZELLŐZTETŐ GÉP között
A friss levegő beszívása és az elhasznált levegő kidobása az épületen belül hőszigetelt csővön kell, hogy történjen. Amennyiben a téli, hideg, környezeti levegőt hőszigetelés nélküli (acél) csövön juttatjuk a géphez, akkor a cső hideg felülete közvetlenül érintkezik az épület belső levegőjével, és ez jelentős hőveszteséget okoz. Érdemes az elszívó ágat is hőszigetelni. Erre a célra kaphatóak 1,5 cm falvastagságú EPP hőszigeteő anyagból (expandált polipropilén) készült csövek, mint a WOLF ISO-Rohr rendszere, melyet forgalmazunk is. Másik lehetőség, hogy polifoam szerű hőszigetelést húzunk a csőre, de végeredményben ez sem lesz sokkal olcsóbb. A hagyományos hőszigetelt - flexibilis csővezeték azonban semmiképpen nem javasolt.A csővégződésekre - a környezeti oldalon - szellőző sapkákat vagy rácsot kell tennünk. Fontos figyelembe vennünk, hogy a "kidobott" levegő nedvességtartalma hideg környezeti hőmérséklet esetén kondenzálódik. Amennyiben a homlokzati falon dobjuk ki az elhasznált levegőt, és a cső vége közel kerül a falhoz, akkor ez a kondenzátum rá is fagyhat a falra! A friss levegő beszívásánál kevesebb dologra kell odafigyelni, de a kidobott levegő azért ne jusson a beszívási ponthoz.
Függőlegesen megoldott elhasznált levegő kidobás esetén hasznos elem a Lindab "szellőző sapka", amelyben egy kis tálca és hozzá kapcsolódó cső a képződő kondenzátumot elvezeti a tetőre. Ráadásul olyan jól megoldott az elhasznált levegő függőleges irányú kidobása, hogy egészen közelre is tehető a beszívási pont.
A legnagyobb mennyiségű kondenzvíz a szellőztető gépben keletkezik, hiszen itt 20-22°C-os levegő találkozhat akár 5°C -os levegővel. A meleg levegőből kicsapódó víz elvezetése nagyon fontos feladat. Ez történhet közvetlenül a csatornába is, ügyelve arra, hogy a csatorna bűzét nehogy visszaszívja a gépünk az épületbe.A kondenzvíz keletkezése azért is veszélyes, mert közvetlenül ráeresztve a környezeti minusz hőmérsékletű levegőt, az akár meg is fagyhat. Ez a gépet tönkre is teheti. Ezért kell megoldani a friss levegő beszívási ágában a fagymentesítést. Ehhez egészen bonyolult megoldásokat is ajánlanak (pl. a friss levegőt föld alatti vezetékben hosszan vezetik) de valójában az év csupán néhány napjában kell fagymentesíteni, és erre tökéletes megoldás egy elektromos fűtő kalorifer fagymentesítő. Ha a kidobott levegő hőmérséklete pl. 5°C alá csökken, akkor pulzál. Még jobb megoldás lehet, ha vizes kaloriferrel oldjuk meg a fagymentesítést - amennyiben ez nem igényel túlzott költségeket. Pl. a sávalap hőszigetelése alatt körbefuttatunk a ház körül KPE csövet (kb. 80 cm-rel a talajszint alatt, de ezt a sávot úgyis körbeássuk a hőszigetelés miatt) és ebben keringetünk vizet kis teljesítményű szivattyúval, majd juttatjuk a géphez.
- A HŐVISSZANYERŐS SZELLŐZTETŐ GÉP
A legnehezebb kérdés, hogy melyik hővisszanyerő szellőztető gépet érdemes választani. A már jól bevált, megbízható, magas hatásfokú és alacsony teljesítményfelvételű gépek (pl. Zehnder, Helios) igen magas áron kaphatóak. Átlagos családi házhoz (kb. 90 - 200 nm-ig) bruttó 700.000 - 800.000 Ft-ot is elkérnek ezekért a gépekért. Vannak egyéb versenyzők is a piacon, de a legtöbb általam megvizsgált 400.000 - 450.000 Ft-os gép az előbbiekhez képest játékszernek tűnt, kis hőcserélővel. Lehetőség még, hogy külföldről (Hollandiából) hozzuk be a gépet, ez kicsit nagyobb utánajárást, de 15-20% megtakarítást jelenthet. Vagy pedig megbízunk valamelyik hazai próbálkozásban, akik több-kevesebb sikerrel próbálják meg "leutánozni" a bevált gépeket, hasonló minőségű alkatrészek felhasználásával (pl. BB-Vill). Mi már ezeket mindet kipróbáltuk és megszereztük a szükséges tapasztalatokat, melyeket szívesen megosztunk az érdeklődőkkel.
Hővisszanyerős szellőztető gép választásakor nagyon fontos tudnunk, hogy nem a névleges (maximális) teljesítményét kell alapul vennünk. Ezeknek a gépeknek a teljesítményfelvétele és ventilátoruk zaja exponenciálisan nő a maximális légmennyiséghez közelítve. Egy 200 m3/h-s gépet akkor érdemes választani, ha a jellemző frisslevegő igény nem több kb. 90 m3/h-nál. A 350 m3/h-s gépet pedig akkor, ha a frisslevegő igény nem több kb. 160-180 m3/h-nál.Nagyon fontos szempont, hogy a frisslevegő igényt is pontosan határozzuk meg! Ez függ a személyek számától, az épület alapterületétől, stb. Amennyiben túl alacsony légmennyiséggel szellőztetünk, akkor nem lesz meg a kívánt komfortérzet. Ha pedig túlzottan sok friss levegőt juttatunk a házba, akkor a nagy villamosáram fogyasztás mellett télen rendkívül lecsökkenhet a páratartalom - akár 20%-ig is!
Mint már fentebb említettük, a szellőztető gépben keletkező kondenzvíz elvezetést is meg kell oldani. Ahhoz, hogy ne nőjön meg a gépünk ellenállása, és a környezeti levegő kosz és portartalma is szűrésre kerüljön, fontos, hogy a szűrőket is rendszeresen cseréljük. Sajnos a legtöbb géphez igen magas áron kaphatóak szűrők (14.000 Ft/pár). Megoldás lehet hazai szűrőgyártóval legyártani a szűrőbetétet, és a gyári szűrőből kivágni a használtat, majd az újat beleragasztani. Így 5-6.000 Ft-ból megúszható a csere.
- SZELLŐZTETŐ GÉP - HELYISÉGEK KÖZÖTTA hővisszanyerős szellőztető gépben "felmelegített" környezeti levegőt érdemes lehet utófűteni. Így a helyiségek hőkomfortja lényegesen jobb lehet, hiszen 18-20°C helyett akár 25°C-os is fújhatunk be. Ehhez igazán kevés mennyiségű energiára van szükség, és az évnek csak kisebb részében, így szintén egyszerűen, elektromos fűtő kaloriferrel érdemes ezt megoldani.
A ventilátorok zaját a csövek nagyon jól elvezetik a helyiségekhez, ezért fontos, hogy mind a befúvó, mind az elszívó ágba hangcsillapítót tegyünk! A Lindabnak jó áron kaphatóak hatékony és egyszerűen elhelyezhető hangcsillapítói, amik töredékére csökkentik a zajterhelést. Ezeket még az osztók elé kell elhelyezni.
Miért fontos és szükséges a központi szellőztető rendszer?
Régi, hagyományos épületekben a szellőztetést "megoldotta" a tömítetlen falszerkezetek és ablakok okozta filtráció, a természetes légcsere. Régi építésű lakásban az ablakok közelében szinte huzat tudott lenni, hidegben óránként akár a teljes légmennyiség többször kicserélődött. A magas energiahordozó árak indokolttá tették, hogy megszüntessük az "utca fűtését" és a felmelegített levegőt bent is tartsuk a házban.
Passzívházaknál és alacsony energiaigényű házaknál ezt olyan hatékonyan valosítjuk meg, hogy szinte nullára csökkentjük a tömítetlenségek okozta szellőzést. Ennek következménye, hogy szellőztető gép nélkül nincs az épületben elegendő friss levegő, ugyanakkor a páratartalom értéke magasba szökik. A magas páratartalmú levegő nedvességtartalma a hidegebb felületeken (sarkok, ablakok közelében) kicsapódhat és ez penészedéshez vezet. Tehát a hővisszanyerős szellőztető rendszerre azért van szükség, hogy egész nap friss levegőt biztosítson a házban, miközben minimalizálja a szellőztetésből eredő hőveszteséget. Hiba rá úgy tekinteni, mint a passzívházakra jellemző szükséges rosszra, ugyanis olyan magas oxigéntartalmú levegőben aludni, mint amit egy szellőztető rendszer garantál, hagyományos, új építésű házban ma már nem lehet! És ezt a komfortszint emelkedést figyelembe kell vennünk, amikor a szellőztető rendszer megvalósításán hezitálunk.
Mennyi egy komplett hővisszanyerős szellőztető rendszer ára?Alapvetően nem bonyolult rendszerről van szó, de a kivitelezési költségek igen magasak is lehetnek, ha nem saját emberekkel oldjuk meg a kiépítését. Elsősorban az anyagköltségeket vesszük most sorba: családi házaknál (90-200 nm) a legnagyobb tétel egyértelműen a szellőztető berendezés, mely típustól, utánajárástól függően 300-800 ezer Ft között lehet. A rendszer többi eleme, amely teljesen függetlenül válaszható a berendezés márkájától, szintén nagy ártartományban mozog. A nagynevű szellőztető márkák (pl. Zehnder, Helios) nagyon drágán adják a márkaazonos egyéb elemeiket. Jellemző, hogy egy Zehnder rendszerek (flexibilis csövek, hangcsillapítók, osztók, anemosztátok, stb) bő kétszer annyiba kerülnek, mintha Lindab szellőztető rendszert vásárolunk. Pedig a Lindab termékei szintén a legmagasabb, "D" légtömörségi osztályba tartozó, svéd, minőségi termékek, melyek sokszor még praktikusabbak is. Egy 150 nm-es házhoz egy komplett Lindab szellőztető rendszer (a gépen kívül!) kb. bruttó 300-350 ezer forint.
Hogyan kell egy központi szellőztető rendszert beszabályozni?
Kaphatóak viszonylag jó minőségű légsebességmérő szerkezetek, amelyekkel anemosztátonként (relatív pontosan) megmérhető a befújt/elszívott levegőmennyiség. Arra kell törekedni, hogy a szellőztetés kiegyenlített legyen, tehát az anemosztátokon érkező összes befújt mennyiség nagyjából megegyezzen az anemosztátokon elszívott összes levegőmennyiséggel.
Sajnos az a tapasztalat, hogy a kiegyenlített rendszer néhány héten/hónapon belül elmozdul a beállított értékről, a szűrők elkoszolódásával párhuzamosan. Méréseink során általában az elszívás mértéke csökkent jelentősen, a befúvásé kevésbé, ez valószínűleg a szellőztető gépben lévő szűrő - ventilátor egymáshoz viszonyított helyzetétől függ. Szerencsére a szellőztetés így sem lesz haszontalan, mi a levegő minőségben nem vettünk észre jelentős változást.